Gárdony, 100 néző. Vezette: Kovács M., Wenzel
Gárdony: Biró, Fekete D., Vártok (kapusok) – Németh N. 3, Koncsik 1, Müller, Gyebrovszki, Urfi 6/4, Szabó A. 2, Halmos, Braun, Hamuth 3, Dublinszki 5, Piazza, Selenka 3. Edző: Pánczél Barabás
Csurgó: Tóth I., Telkes, Kiss O. (kapusok) – László, Szandai 4/1, Füstös N., Molnár B. 2, Szijártó, Áy 5, Ilyés 2, Nagy A. 2, Füstös A. 2, Szeder, Vágó 1, Cserpán 1. Vezetőedző: Molnár Ferenc
Az utóbbi időben mintha feledésbe merült volna Gárdonyban a győzelem íze, de a korai strandszezon beköszöntével ismét kóstolót ragadtak maguknak a lányok a diadal zamatából. A kiesőzónából menekülő Csurgói NKC ellen szinte kötelező volt nyerniük Pánczél Barabás tanítványainak, de nem kezdtek jól, a vendégek kétgólos vezetésre tettek szert. A Gárdony csak a hatodik percben talált be először. Onnantól azonban egyértelműen irányították a játékot, elléptek négy találattal, s a csurgóiak már nem is tudtak felkapaszkodni. Az első játékrészben egyoldalú volt a bíráskodás, mintha idegenben kézilabdáztak volna a gárdonyiak. Rengeteg szabálytalanság tarkította egyébként a találkozót, végig a hatvan perc alatt. A Gárdony-Pázmánd védekezése az első perctől kezdve acélos volt és a támadások is ültek. Nagy akarással harcoltak Urfiék, s mivel tudták, nagy szükségük van a két pontra, nem is adtak esélyt ellenfelüknek. Csak akkor, mikor már a zsebükben érezték a győzelmet, a végére kiengedtek, így az utolsó percben háromszor is betalált a Csurgó, kozmetikázva az eredményt.