NBII C csoport
Gárdony-Pázmánd NKK II. – Vemafi KC-Siófok 32-28 (15-12)
Jónás, Dobos-Richter, Nagy (kapusok)- Süle 1, Mészáros 1, Balogh, Bozsok 1, Kertész 3, Füzes 2, Gyöpös 3, Bernáth 8, Eliádesz 3, Lénárt, Domak, Juhász 10.
Soós Balázs, vezetőedző:
A tavaszi fordulót hazai pályán kezdtük meg, ahol a Siófok csapatát fogadtuk. A felkészülés elejétől nagy fókusz volt ezen a meccsen, ugyanis a tabellán szorosan mögöttünk foglaltak helyet, így rangadóra készültünk. A mérkőzés elején pontosan az történt, amit szerettünk volna, és amire készültünk is, gyors játékkal, agresszív védekezéssel és egy remek kapus teljesítménnyel tartottuk őket nyomás alatt, amivel kiharcoltunk egy 3 gólos vezetést már az első percekben. Ezt a különbséget az első játékrész végéig meg is tudtuk őrizni, ugyanezzel a kemény védekezéssel és jó kapusteljesítménnyel. Mikor kijöttünk az öltözőből, a pihenő után tudtunk emelni a hőfokon és növelni a különbséget. Nem tudta a csapatot kizökkenteni az 5:1-es védekezés, sem pedig az 5+1-es védekezés, ahogy arra készültünk is. Itt tudott a csapat egy nagyobb arányú fölényt kialakítani, amit már csak le kellett menedzselni a játék lefújásáig, így alakult ki a 32:28-as végeredmény. Büszke lehetek a csapatomra ismét, ugyan a kezdeti hibák megjelentek a mérkőzés folyamán, ami a hosszú pihenőnek betudható, de segítve egymást és csapatként kijavítva a hibákat győzelemmel kezdhettük meg ezt a félévet, és folytatjuk a győzelmi menetelésünket.
LU18 II.osztály
Dunaújvárosi KKASE – Gárdony-Pázmánd NKSE 45-24 (25-9)
Bálint, Botos Cs. (kapusok) – Karpf, Kovács 1, Fejes 2, Szigeth 8/2, Botos P. 7/5, Madarász, Ferenczy, Fessler, Prigl, Nagy 6, Kiss, Ferencsik, Hegedüs.
Ivicz Miklós, vezetőedző:
Dunaújváros csapata ellen, akik eddig minden mérkőzésüket viszonylag simán nyerték, játszottuk az idei év első mérkőzését. Az év vége nem fejeződött be túl jól, mert az egyik meghatározó játékosunk, Fischl Emma sérülése súlyosabb, mint gondoltuk. Ennek fényében utaztunk ellenfelünkhöz. Ismertük ellenfelünk erejét, ezért úgy is küldtem fel a lányokat, hogy ne az eredménnyel foglalkozzanak, hanem a saját játékunkat játsszuk és fussunk vissza, ha eladjuk a labdát. Ennek ellenére nem kezdtük jól a mérkőzést, mert több eladott labda, kihagyott helyzetek és sok védekezési hiba után a dunaújvárosi csapat a 10. percben már 10:2 -re vezetett. Ezután időt is kellett kérnem, hogy rendezzük a sorainkat. Főleg a kapunk előtti védekezésben kellett volna javulnunk, mert csak lökdöstük az ellenfél játékosait, ahelyett, hogy megfogtuk volna őket. Sajnos sokat nem változott a játékunk, így ellenfelünk egyre nagyobb előnyt alakított ki a félidőre. A szünetben átbeszéltük ismét, hogy mit és hogyan is kéne játszanunk. Ennek meg is lett az eredménye, mert sokkal taktikusabban és agresszívabban kezdtünk el játszani. A védekezésünk is felkeményedett és a kapu előtt is sokkal eredményesebbek lettünk. A jobb oldalunk nagyon jól működött. Nagy Anna több védőt is foglalkoztatott, amiből többször adódott helyzete főleg a szélsőknek., ahol Szigeth Réka bizonyult jó befejező embernek. Botos Panna pedig biztos kézzel értékesítette a 7-et. Végre több olyan figuránk is gólokkal zárult, amiket edzéseken gyakorlunk. Több felállásban is kellett játszanunk, ami pár játékosnak komforton kívül esett. Azon kell dolgozni, hogy a védekezésünk még hatékonyabb és stabilabb legyen, valamint támadásban többet kell mozogni, főleg labda nélkül és még agresszívabban kell támadnunk a védőfalat.
OGYB LU14
Gárdony-Pázmánd NKSE – Vermafi KC-Siófok 13-13 (5-6)
Gárdony-Pázmánd NKSE – UNFC 21-6 (11-2)
Pavelekné Kovács Judit, vezetőedző:
A lányok a bajnokság szünetében nagyon jól és lelkesen dolgoztak, a kiadott „házi feladatot” is lelkiismeretesen elvégezték. Ennek és az eddig elvégzett munkának a hétvégén meg is lett az eredménye, attól függetlenül, hogy betegség és sérülés miatt több hiányzónk is volt. Az első mérkőzésen ismét a Siófok együttesével mértük össze az erőnket, akivel végig szoros, fej-fej melletti „harcot” vívtunk, melynek végén talán egy igazságos döntetlen született. A lányoktól egyre több tudatos támadó játékot láthattunk, és a védekezésünk is úgy érzem megint egy szintet „keményedett”. Többször hajtottunk végre megállító faultokat, és ami kimondottan tetszett, az a sáncmunka volt, mellyel a kapuban jól teljesítő kapusoknak sokat segítettek. A második mérkőzésen a Holler csapatával játszottunk, ahol a lányok felszabadult játékot mutattak, nagyon sok jó egyéni teljesítményt láthattunk, és bizonyos játékszituációkban a páros kapcsolatok is kitűnően működtek. Ezen a mérkőzésen az edzéseken tanult és begyakorolt taktikai elemekből sokat visszakaptam a lányoktól. Ami viszont a legfontosabb számomra, hogy azt láttam a játékosaimon, hogy élvezik a játékot, és bátrabbak, bevállalósabbak voltak, mint az előző fordulókban. Bízom benne, hogy elindultunk azon az úton, ami még sok sikerélményt fog nyújtani a csapatomnak.